sztst3

Tehetségsegítés hálózatban- hogyan is működik?

Hiányterületként azonosítható továbbá, hogy a Tehetségpontok esetében nem jelenik meg a nyomon követés kérdése, ami a létrehozásukat megelőző tervezésben még szerepet kapott. A Tehetségpontok feladatkörei jelenleg: „Tehetségkeresés-azonosítás, amelynek célja a tehetségek felismerése, az optimális fejlődésükhöz szükséges állapotfelmérés (személyes és környezeti erősségek, gyengeségek); Tehetséggondozás: a tehetségek kibontakozását segítő tervszerű folyamat. (…); Tehetség-tanácsadás: a tehetségígéret fejlődésére, fejlesztésére vonatkozó útmutatás (…); Tehetségpontok hálózatában történő együttműködés (…).”

Ez önmagában ellentmondásos, hiszen a tehetségfejlődés folyamatjellegének figyelemmel kísérése kulcsfontosságú a tudatos fejlesztésben. A tehetséggondozó rendszerekben ennek szakmai kidolgozottsága és megvalósítási módja problematikus.

Elvárásként több helyen megfogalmazódik ugyanakkor. A „Tehetségek Magyarországa” kiemelt projekt keretein belül 2017-2020 között 39 intézmény nyerte el a Minősített Tehetséggondozó Műhely címet, ezen intézmények alapfeladatai közé tartozik a kontroll, nyomon követés. Ennek tartalmi vonatkozásai:

„A nyomon követés a tehetséggondozásba került gyermek/tanuló fejlődésének figyelemmel kísérését jelenti. Ennek egyik eszközét a tehetség egyéni mappája jelenti, amely a személyes produktumok mellett a tehetségre vonatkozó tehetség-specifikus információkat (pl. versenyeredmények, egyéni fejlesztési tervek, évenkénti értékelések, továbbfejlesztés iránya) tartalmazza. Ebbe a dokumentációba kerülnek be a kimeneti mérések eredményei is, amelyek elvégzésére az egyes programok lezárásakor, oktatási szintek átlépésekor, intézményváltásnál kerülhet sor. A kimeneti mérés a tanuló fejlődésének, eredményeinek összefoglaló értékelését, a tehetséggondozásban részt vevő szakemberek értékelését foglalja össze, tartalmazza azoknak a programoknak a felsorolását, amelyben a tanuló részt vett. A tehetségek eredményeit dokumentáló, a tehetség egyéni mappája a Tehetségútlevélhez hasonló szerepet tölthet be a program-, illetve intézményváltáskor.”

A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek (MTM) alapfeladatai közé rendelt tehetségazonosítás meghatározása a már idézett Nemzeti Köznevelési törvény passzusa alapján az átlag feletti általános képességek; az átlagot meghaladó speciális képességek; a kreativitás; a feladat iránti elkötelezettség területére terjed ki. A ma Magyarországon a tehetséggondozás szakmai etalonjaként működő MTM-ek esetében a tehetségazonosítás kapcsán megjelenik a folyamatosság kritériuma, valamint annak kiemelése, hogy mindez „egy tehetséggondozási tevékenységbe ágyazott folyamat, amely végig követi a tehetségígéretek fejlődését”. Ezzel szemben a tehetségazonosítási módszereknél mindez nem szerepel, elvárásként mindössze ezen területek kerültek megfogalmazásra:

↪ iskolai teljesítmények (tanulmányi eredmény),

↪ versenyeredmények,

↪ véleménygyűjtés (interjú kérdőívek segítségével a szülők, tanulók, pedagógusok körében),

↪ tanulók munkáinak elemzése (az átlagot meghaladó speciális képességek vizsgálata céljából),

↪ intelligenciatesztek,

↪ kreativitástesztek.

Továbbá a kettős különlegességű tanulók azonosításához tulajdonságlisták alkalmazásával készített tehetségprofil megalkotása javasolt.

Hozzászólás nem lehetséges