Tehetségmenedzsment stratégián alapuló, a mindennapi pedagógiai gyakorlat részét képező tehetséggondozó munka és nyomon követési rendszer alapján az eredmények bemutatása.
A szakképzési rendszer tehetségmenedzsment stratégiájának az alábbi alapelvek mentén történő működése eredményezhet sikeres megvalósulást:
- Komplex tehetségkép
A tehetséggondozás omegája és alfája a fejlődési szemlélet. Az abban való hit és megerősítés, hogy az ember képes jobbá válni, képességei fejleszthetőek. Annak érdekében, hogy mindenki teret és eszközt kapjon képességei kibontakoztatásához, szükségszerű a fejlődési szemléletben rejlő lehetőségekkel megismertetni minden tanulót, képessé tenni a diákokat a flow-élmény megélésére, a tartalmas élet feltételeinek megteremtésére.
- Tevékenységfókusz
A hatékony tehetséggondozás tevékenység- és nem teljesítményalapú. A teljesítmények következményként jelennek meg. Cél, hogy az egyéni erősségekre, érdeklődésre épülő tanulási helyzetek által sikerélményhez jussanak a diákok, ily módon képessé váljanak az önszabályozott tanulásra, az élethosszig tartó tanulásra
- Inkluzivitás
A tehetség sokszínű megnyilvánulása érték, ily módon az iskolai tehetséggondozó munka lehetővé kell hogy tegye, hogy a tanulók eltérő érdeklődésük, teljesítőképességük, tanulási ütemük szerint képességeiket teljesítménybe tudják fordítani.
- Rendszerszintű együttműködés és hosszú távú szemlélet
A tehetség kibontakoztatásának folyamatjellege és az azt befolyásoló tényezők komplex egymásra hatásának érdekében a rendszerszintű együttműködés megvalósítása elengedhetetlen, ami sok esetben túlmutat az intézményi kereteken.
- Felelősség elve
A mindennapi pedagógiai gyakorlatba integrált tehetséggondozó munka alapvető feladata a tanulók sokoldalú, nyitott, érdeklődő, kreatív, rugalmas személyiséggé fejlesztése. A pedagógia tevékenységek célrendszerének involválnia kell, hogy a tehetséghasznosulás megfelelő módjainak azonosítása, lehetőségek szerinti biztosítása a társadalmi felelősségvállalás jegyében történjen meg a nemzeti tehetségvagyon védelme érdekében.
Az oktatási rendszerben a tehetségmenedzsment szemlélete fordított megközelítést igényel, mint a vállalati nézőpont. A hangsúly ily módon nem a bemeneti elvárások és értékek meghatározásán van (azaz hogy a szervezeti célok érdekében milyen tehetségprofilú személy bevonzása a cél), hanem a kimeneti értékek azonosítása kerül a fókuszba. Ennek értelmében a köznevelési intézmények tehetségmenedzsment stratégiájában az output az egyéni tehetségprofil megalkotása, a rugalmas alkalmazkodás képességének megerősítés, az önmenedzselési eszköztár kialakítása.
Operatív tervezés
A szakképzési intézmények tehetségmenedzsment rendszerének lehetséges működésmódja:
A fenti rendszernek megfelelően az alábbi dimenzió mentén javasolt az intézményi tehetségmenedzsment rendszer kialakítása:
- Bemeneti potenciálok azonosítása:
- intézményi környezet vizsgálata, célcsoport jellemzőinek és igényeinek feltárása, beavatkozási pontok azonosítása;
- online mérési battéria kialakítása, bemeneti mérés megvalósulásának technikai biztosítása.
- Fejlesztési tevékenység
- az eredmények alapján változatos, az egyéni érdeklődéshez illő tanulási helyzetekre fókuszáló szakórák tervezése;
- nyitott, elfogadó osztálytermi légkör kialakítása, fejlesztő értékelésen alapuló visszacsatolás;
- partnerség pedagógiája alapján együttműködő kommunikáció eszköztárának alkalmazása;
- lehetőség biztosítása egyéni konzultációra a mérési eredmények kapcsán;
- egyéni fejlesztési terv kidolgozása.
- Pályaorientáció/tehetséghasznosulás támogatása (egyéni tehetségmappa):
- visszajelzés a nyomon követési rendszerben datált tevékenységekről, mérési eredményekről;
- pályaorientációs konzultáció.
Komplex Tehetségtámogató Rendszer
A fent vázolt problémákra megoldásként kínálkozott egy komplex rendszer kidolgozása, melynek fő célja, hogy mindenki a saját erősségei és fejleszthető területei szerint kapjon célzott segítségnyújtást.
A felmérés mint bementi pont nem a mechanisztikus szemlélet jegyében kívánja a tehetségdiagnosztikában rejlő veszélyforrásokat beteljesíteni, hanem az érdeklődési területek szerinti tevékenykedtetéshez kíván alapot teremteni.
Ily módon teljesíthető be azon hosszú távú cél is, hogy az egyéni erőségekre építő, sikerélményt jelentő tanulási helyzetek támogató jelleget biztosítsanak a pályaorientációban is, segítsék az életpálya-tervezés tudatosságának növekedését.
A diákok az önkitöltős kérdőívekről egyéni grafikus és szöveges visszajelzést kapnak, melyet egyéni konzultáció formájában megbeszélhetnek a tehetség-koordinátorral, iskolapszichológussal. Különös hangsúlyt kapnak az évenkénti eredmények összevetései is.
A felmérések eredményei alapján a tanórák feladat- és munkaszervezésén túl ajánlások kerülnek megfogalmazásra a diákoknak az osztályfőnöki órákon különböző közösségi programok tekintetében, valamint javaslattétel történik a mentorprogramhoz történő csatlakozásra vonatkozóan, tehetségműhelyekbe történő bekapcsolódást illetően.
A Komplex Tehetségtámogató Rendszer alapján képező megfigyelési szempontsorok, önjellemző kérdőívek online környezetben kerülnek felvételre, ezzel biztosítva az információk összefűzését, évenkénti összehasonlítási lehetőségét.