Young adults holding colorful speech bubbles

Tehetségmenedzsment a szakképzésben – áttételesen érvényesülő hatások

Szülői tájékoztató anyag

„Magyarország gazdasági kibontakozása a tudás- és képességigényes ágazatok fejlesztésével valósulhat meg. Ezen ágazatok fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy az adott tudás-és képességtartalomban kiemelkedő teljesítményre képes fiatalok, a tehetségek felszínre kerülnek-e, tehetségük kibontakozhat-e, hasznosulhat-e, a tehetségek pályájukon kellő és folyamatos segítséget kapnak-e és – mindezek következtében – képes lesz-e az ország megtartani a legkiválóbb tehetségeit.” (126/2008. (XII. 4.) OGY határozat) A 2008-ban megfogalmazott, 20 éves időtávú nemzeti stratégia (Nemzeti Tehetség Program) kiemeli, hogy a tehetségek megtalálása és folyamatos fejlesztése a tehetségek érvényesülési és hasznosulási lehetőségeinek növelésén túl az ország versenyképességének egyik meghatározó kulcstényezője. Ebben a folyamatban nagy szerepe van annak a támogató közegnek, amelyet számos szervezet és program támogat és amelyben elengedhetetlen szerep jut a fiatalokkal foglalkozó pedagógusoknak és oktatóknak – valamint a szülőknek.

Hazánkban a tehetséggondozás, mint oktatási-nevelési terület, kiemelt figyelmet kap, amely jórészt a több száz éves múlttal rendelkező gazdag szakmai hagyományokból táplálkozik. Kutatások szerint a tehetség csak egy lehetőség, amely a tevékenység révén ölt testet a teljesítményben, de alapvető meghatározója a folyamatjelleg és a környezet hozzá való viszonyulása. Így tehát a tehetség az egyén és környezetének állandó kölcsönhatásában jelenik meg, azaz, ha valaki szeretne valamit megtenni, képes és tudja is hogyan érheti el, majd eredményben manifesztálódik és mindezt a környezet is tehetségként definiálja.

A hazai gyakorlatban a leggyakoribb támogató forma a versenyeztetés. A kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a magyar diákok nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan többet versenyeznek társaiknál. 

A tehetséggondozás a szakképzésben a kevésbé hangsúlyos terület, mint az oktatás egyéb színterein. Hazai kutatási eredmények arra mutatnak rá, hogy a szakképzés területén a tehetséget szakmai affinitásként definiálva, leginkább a tanári intuíció, személyes benyomás, megérzés alapján vélik azonosíthatónak a tanárok, oktatók, nem jellemző a rendszerszerű, méréseken alapuló tehetségszűrés. A szakképzésben tehetségbarát tanulási környezet kialakítására törekszenek az intézmények, tekintve, hogy a képzésspecifikus területek, a szakmai erősségek azonosítása és fejlesztése kiemelt területként jelennek meg és leginkább a szakmai kompetenciák mélyítésére helyezik a hangsúlyt, de ezáltal kevés esély jut a többi tehetségterület feltérképezésére és erősítésére. Ahhoz azonban, hogy a munkaerőpiacon ezek a tehetségek megfelelő módon meg tudjanak mutatkozni, fontos lenne a fiatalok komplex szemléletű fejlesztése, hiszen a tehetséggondozás nem csak egyéni, hanem társadalmi érdek is. 

A szakképző intézményekben megvalósuló tehetséggondozás, tehetségmenedzsment rendszer lehetőséget biztosít a tanulóknak, hogy erősségeiket felismerve célzottan tudják fejleszteni képességeiket, formálni önmenedzsment eszköztárukat.

A Szakképzési Tehetségsegítő Tanács a Nemzeti Tehetség Program támogatásával megvalósult NTP-HTTSZ-21-0017 azonosítószámú, Tehetségmenedzsment a szakképzésben elnevezésű programja keretében számos szakképző intézmény jó gyakorlatát elemezte, és arra a megállapításra jutott, hogy magas szakmaisággal, komplex módon valósul meg az intézményekben a tehetséggondozás. 

Az intézményekben működő tehetségműhelyek nagy hangsúlyt fektetnek a személyiségfejlesztésre, melyek a 21. századi munkaerőpiacon történő helytállásra készítik fel a tanulókat.

A Szakképzési Tehetségsegítő Tanács jó gyakorlata a szakképzésben a tanulók által készített portfóliónak a tehetséggondozás rendszerébe történő beépítését segíti. 

A szakmai vizsga részeként meghatározott portfólió dokumentumok rendszerezett gyűjteménye, amelyek a tanulási folyamat (szakmai oktatás) során keletkeznek, így képet adnak a tanulónak az adott szakterületen szerzett tudásáról, tapasztalatáról, eredményeiről, mely ezáltal segíti a tanuló számára is saját teljesítményének, fejlődésének nyomon követését. 

A portfólió dokumentumai a szakmai oktatás során és azon kívül megvalósuló szakmai és személyes fejlődést „igazoló”, illetve bemutató produktumok, illetve azokat prezentáló művek, alkotások (ppt, fotó, videó, könyv, weboldal, szakmai rendezvények, gyakorlati munkák, tanulói munkanapló, projektmunkák, bemutatók, előadások, külföldi mobilitási programok, versenyek, stb.). A portfólió részét képezhetik továbbá azok a reflexiós elemek, melyek a saját fejlődési, tanulási folyamat detektálását, a tapasztalatok feldolgozását, a szakmai fejlődési út állomásait és a tanulási folyamat összegzését involválják.

A  portfólió a vizsgafeladat része (tanulási és értékelési eszköz), ugyanakkor a portfóliókészítés szempontjainak megismertetése által életpálya-tervező és személyes brandépítést segítő funkciója is megerősíthető, a tanulói eszköztárba beépíthető. 

Egyéni preferenciák feltérképezését segíti, hozzájárul a célmeghatározáshoz és döntéstámogatáshoz, visszajelzések és önreflexiók által a fejlődési folyamat támogatását szolgálja.

Tags: No tags

Comments are closed.