tehetsegmenedzsment3

A tehetségmenedzsment alapelvei

Komplexitás, tevékenységfókusz, inkluzivitás, rendszerszintű együttműködés és hosszú távú szemlélet, felelősség elve. Milyen kereteket jelöl ki mindez az intézményi tehetségmenedzsment gyakorlatában?

1. Komplex tehetségkép

A tehetséggondozás omegája és alfája a fejlődési szemlélet. Az abban való hit és megerősítés, hogy az ember képes jobbá válni, képességei fejleszthetőek. Annak érdekében, hogy mindenki teret és eszközt kapjon képességei kibontakoztatásához, szükségszerű a fejlődési szemléletben rejlő lehetőségekkel megismertetni minden tanulót, képessé tenni a diákokat a flow-élmény megélésére, a tartalmas élet feltételeinek megteremtésére

2. Tevékenységfókusz

A hatékony tehetséggondozás tevékenység- és nem teljesítményalapú. A teljesítmények következményként jelennek meg. Cél, hogy az egyéni erősségekre, érdeklődésre épülő tanulási helyzetek által sikerélményhez jussanak a diákok, ily módon képessé váljanak az önszabályozott tanulásra, az élethosszig tartó tanulásra

A köznevelési és szakképző intézmények a tehetségsegítő programok sokszínűsége által segíthetik, hogy a tehetséges fiatalban meglévő potenciál életkora, kulturális, társadalmi háttere, elkötelezettsége, motivációja által meghatározottak szerint produktum létrehozását lehetővé tegye.

3. Inkluzivitás

A tehetség sokszínű megnyilvánulása érték, ily módon az iskolai tehetséggondozó munka lehetővé kell hogy tegye, hogy a gyerekek eltérő érdeklődésük, teljesítőképességük, tanulási ütemük szerint képességeiket teljesítménybe tudják fordítani. Cél meglátni és megláttatni minden gyermekben saját és társai értékeit, így segítve az együttműködést is.

A Szakképzési Tehetségsegítő Tanács tehetségmenedzsment rendszer kialakításában támogatja az intézményeket, melynek alapelveiről ITT olvashat bővebben.

Comments are closed.